Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


21-23 évesen

2009.05.15

21-23 évesen

Minden fekete foltot, amely átölel borítékba zárok. Súlyos nappalok, holdas éjszakák, álmok és tervek, mindnyájan levélpapírra kerültök, és útnak indultok, hogy a homályos messzeségből facsarjátok ki számomra a biztatást. A válaszok nem keltenek reményt, de arra jók, hogy a fordulatok látszatát magukból kivessék. Örülök minden levélnek, és annak, hogy még van kinek írnom. A világ egy hatalmas űr. Két részre oszlok. Középen áttetsző függöny feszül. A függöny a fényt és a sötétséget választja ketté. Én az űr sötét részében lebegek. Egyedül vagyok. Átlátok a szikrázó oldalra, de engem egy vékony fénysugár sem érint. Nincs éjfél, nincs dél. A tegnapelőtt olyan, mint a holnapután. Egyszer majd szétoszlik a függöny, és a sötétség legyőzi a napfényt. Hatalma alá kerül az egész űr. Pont vagyok. Keringek a végtelen semmiben.
A kertünkben színes virágok nyílnak, s egy új élet csodája tekint rám. A születés virágzásának hódolok, és hódol az egész család. Az első unoka, testvérem első gyermeke. Vajon milyen küldetéssel indul útnak a túloldalról? Milyen gondolatokkal és milyen kimondott szavakkal fog az élet színterén szerepelni? Legyen szép a szerep! Játsszál új dalt és új harmóniát! Figyelj az árnyakra is, ne csak a fényre! A fényt csak addig engedd magadhoz, amíg meríteni tudsz belőle, aztán szórd szét, és ne engedd, hogy a zöld kifakuljon és elhervadjanak a virágok!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.