Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A mikulás nagy titka (1984. nov. 13.)

2009.05.07

        Vasárnap este Gil nem akart hazamenni tőlünk, aminek Chakka csöppet sem örült. Szívesen maradt volna õ is, ámde az iskola ... Azt nem lehet olyan lazán venni, mint az ovit. Amikor Grethyék elköszöntek, akkor derült ki, mi is a döntésének a valódi oka. Gilre sose volt jellemző, hogy nagyon maradni akart volna, ezért mindenki csodálkozott. Grethyék azt hitték, hogy amint távozni látja őket, meggondolja magát. De nem így lett. Én is csak lestem, mi ez a fordulat.
         Hamarosan kiderült.
         Délután észrevette a szekrényemben a mikuláscsomagokat és az járhatott a kis fejében, hogy valamilyen módon megszerzi. Súgva kérdezte, odaadnám-e neki kicsit játszani azt, ami odabent van a szekrényben elrejtve. Csakhogy én is szemfüles voltam! Időben magamhoz vettem a kulcsot, így nem tudta kinyitni az ajtaját. Keresgélni kezdte a szoba minden zugában azt a valamit, ami miatt feladta a hazatérés örömét.
         Intettem mamusnak, jöjjön közelebb. Röviden elmondtam neki, mi a helyzet. Alig bírta visszatartani a nevetést. Egy óvatlan pillanatban kivette az ajándékot a szekrényből, s mint ki rátalált a kulcsra, odaadta Gilnek, aki már fölforgatott a szobában mindent. Ekkor Gil kiküldte mamust a szobából, becsukta a szobaajtót, és nekiesett a szekrénynek. Alaposan átkutatta, papírjaim, füzeteim pillanatok alatt egymás hegyére-hátára kerültek.
 - Márpedig itt volt valami, az biztos! - hajtogatta.
         Megsajnáltam és elmondtam neki, hogy ami benne volt, azt csak mikulásra kaphatja meg, hiszen akkorra szántam. Egész könnyen megértette. Magam is csodálkoztam azon, milyen egyszerűen belenyugodott.
         Este sokáig meséltem neki, talán kárpótlásnak vette.
        Tegnap reggeltől egyfolytában játszottam vele. Chakka nélkül kezelhetőbbnek bizonyult. Ha együtt vannak, sokat veszekszenek.
        Délután Peet hozta a hírt, hogy Gilt valaki vigye be a nagyvárosba. Grethy telefonált neki a munkahelyére, és elmondta, hogy Chakka végig zokogott a kocsiban a hazaúton, és még mindig vígasztalhatatlan. Nem vitás, csak akkor fog lecsillapodni, ha Gil is otthon lesz.
         Chakka ragaszkodása nagyon erős papushoz is és mamushoz is. Legnagyobb öröme az, ha velünk lehet, de egyedül. Ritka az a péntek, ha nem hozza el valaki, többnyire mamus, amikor a takarítást letudja. Ujjongása nem enyhült az évek során. Még ma is repülve állít be, jócskán megelőzve a szatyrokat cipelő mamust.
        Esténként sokáig olvasok fel neki, Gillel ellentétben csak nagy ritkán alszik el közben.
         Még most is ezek a legszebb pillanataim. Amikor jó éjszakát kívánok neki, és én is elhelyezkedem, kinézek az ablakon, a redőny rácsai közt megkeresem a csillagomat és megkérdem tőle, mi értelme az életemnek.

         Talán a velük való lelki törődés?

 

1984. nov. 13.